Finnországban az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre (hozzá kell tenni, itt is minden ovi tele van, szóval kb. a gyerek születésekor el kell gondolkodni hova is járjon majd a csemete):

• Óvoda (magán vagy a város által üzemeltetett)
• Családi napközi (finnül: Perhepäivähoito)
• Egyéb klub (kör, közösség, finnül: kerho)

Hátulról haladok visszafelé, mert a 2 utóbbi, ami kevésbé jellemző, ahová kevés gyerek jár. Túlnyomórészt óvódába járnak a gyerekek, legyen az magán vagy a város által üzemeltetett.

Kerho: Így, finnül, mert a magyar fordítások nagyon sántítanak, illetve az éjszakai klubokra is ezt szót használjuk :). Tamperében a gyermeket egy hónapban maximum 12 alkalommal lehet ide hozni, és legfeljebb 3 óra hosszan tart, vagy délelőtt, vagy délután. Ezen max.3 óra alatt általában valami irányított foglalkozás van, zenés-éneklős, kreatív, esetleg mozgásos.

Családi napközi: Ezek kis csoportos helyek, általában egy felnőtt 4 gyerekkel, családi házban, vagy valami kifejezetten otthonos környezetben. (Ritkábban 2 felnőtt/8 gyerek és még ritkábban 3 felnőtt 12 gyerek… kinek van ekkora háza?) A mi óvodánkban dolgozó segítő például ilyet csinált otthon, mikor a saját gyereke kicsi volt, 2-3 másik gyereket összeszedett a fia mellé, és meg is volt a családi napközi. Itt élő ex au-pair-ekkel is előfordul, hogy 2 család összeáll, és az egy gyerekfelvigyázóra (ekkor már hivatalosan nem au-pair a neve) bízzák a 3-4 gyereküket, az egyik család házában. A dolgozó fizetésének nagy részét a társadalombiztosítótól erre kapott összeg fedezi. Meg van szabva természetesen, hogy hány négyzetméteres legyen a lakás, ház, a gyerekek arányában.

Magánovi: Dolgoztam a két legnagyobb magánóvoda lánc 2-3 óvodájában, nekem kifejezetten nem volt jó élmény, de az általános vélemény is hasonló. A legnagyobb láncról nagyon sok negatív hangvételű cikk is megjelent az elmúlt években. A magánovi profitot akar termelni, érthető módon, ezért ahol tud, spórol. Alacsonyabb a dolgozók bére, kb. 150-200 euro/hónap a különbség, és van olyan ahol a konyhai feladatokat az óvónőknek, gyermekgondozóknak kell ellátni (mert külön erre embert nem vesznek fel), ha a takarító beteg, akkor azokat is. Záró műszakban az egész óvoda szemetének összegyűjtése és kukába cipelése, nyitó műszakban a reggeli kása megfőzése az egész ovi számára (mi van ha elszúrom ??). Hogy csak azokat említsem, amik így hirtelen eszembe jutottak. Ezeket senkinek nem derogál megcsinálni, nem erről van szó, csak így a gyerekekkel való foglalkozás háttérbe szorul, a pedagógiai munkára sem időnk sem energiánk, és egy gyermekmegőrző lesz az ovi, ahol az számít jó napnak, ha a napirendet nagyjából tartva, minden gyerek időben kapott enni, elment aludni és volt kint (is) játszani.

Gondolom, ugyanazon szerv végzi a magán és a város által üzemeltetett óvodák felügyeletét és ellenőrzését is, mégis dolgoztam olyan helyen, ahol az egyik véglegesített dolgozónak semmilyen (Finnországban érvényes) papírja nem volt, amivel gyermekgondozói munkakörben dolgozhatna. Persze végzettség nélkül is lehet valaki jó dolgozó, érthet a gyerekekhez, ez a nő pont nem ilyen… Összefoglalva több munka, kevesebb pénz, és „rugalmasabb” szabályok, amik sem a gyerekek, sem a dolgozók érdekeit nem szolgálják. Viszont, csak széles mosollyal és jókedvvel lehet beszélni a szülővel, a gyerekről pedig lehetőleg megfelelően „becsomagolva” tájékoztatást adni. Természetesen vannak nagyon jól működő magán óvodák, az egyik iskolatársam is maximálisan elégedett és boldog a munkahelyén.  

Ebben a videóban az van kiemelve, hogy ez az óvodalánc mennyiféle mozgásos programmal tud szolgálni a gyerekeknek

A magánovik sokat költenek reklámra, és általában minden egyes intézményüknek van valami specializációja, nyelvi ovi, sport ovi, zene ovi, természetjáró ovi, tudományos ovi. Ez csábító lehet a szülők számára. A hétköznapokban azonban ezekből kevés valósul meg ténylegesen. (És ami a magánovikban nagyon hirdetve van, az a város által üzemeltetett helyeken a pedagógiai terv része, úgymond alap, hogy ilyeneket csinálunk.) A dolgozóknak is szólnak reklámok, emlékszem tavaly ilyenkor a kettes számú lánc annyira keresett óvónőket, hogy a nekik szóló hirdetésben a költöztetéskor felmerülő költségekre ajánlottak (nem kevés) pénzt, és hogy segítenek lakás is keresni a munkára felvett óvónőnek.

Ez a videó pedig arra buzdít, hogy gyere, dolgozz nálunk (nyilván finnül nem tudóknak inkább a képek érdekesek, hogyan néz ki és hogy van felszerelve egy finn ovi)

A városok által üzemeltetett óvodák: Röviden összefoglalva, magasabb fizetés, és csak a gyerekkel kell foglalkoznunk. Sokkal kevésbé hajszolt dolgozó és tényleges, minőségi idő a gyerekekkel, ami alatt remekül megvalósítható a csoport pedagógiai terve.

A posztjaim nagy része a városi ovikról szól (ez minden esetben a város által üzemeltetett óvodát jelenti, nem azt, hogy a városhatáron belül van az ovi), mivel közel két és fél éve végeztem gyermekgondozóként és ebből 3+2 hónap kivételével csak városi óvodában dolgoztam.